Iparos Otthon

Casa Meșteșugarilor

Az Iparos Otthon létesitése folytatása és folyománya volt azon alapvető munkának, melyet Tabajdi Lajos és Hérmán Mihály az „Iparos Ifjak-köre”‘ megalakitásával ezelőtt több mint fél századdal kezdtek. Az iparos ifjusági kör müködését Tabajdi Lajos elnökkel a Hangya szövetkezet helyén volt gimnázium telkén kezdte, az Eötvös utcai Kovács féle házban folytatta s ezután megvásárolta a M. Viteazul utcán a Demkő János féle telket. Ez azonban csakhamar kicsinynek bizonyult és ekkor vetette fel az eszmét Tankóczi Gyula akkori elnök egy „Iparos Otthon” épitésére, melyben az Iparos Ifjak és az önálló iparosok egyaránt otthon találnák magukat és ezen kettős tábor egyaránt megtalálná szórakozási és önművelődési helyét, második család tüzhelyét. A M. Viteazul utcai telket a vezetőség 1910-ben elcserélte a Grósz Jakab tulajdonát képezett Stefan Cel Mare utcai telekkel és Tóásó Pál építész pályadijnyertes tervei alapján 1911 tavaszán kezdetét vette az „Iparos Otthon” kultur-ház épitése. Az épitkezés másfél évet vett igénybe s ezen idő alatt ideiglenesen bevonultak az Iparos Olvasókörbe a kör elnökségének ée választmányának szives vendéegszeretete folytán.
Az Iparos Otthon mai székházát 1912 évi december 8-án nagy ünnepség keretében avatták fel és 1937 december havára készül a mai vezetőség a 25 éves fennállását ugyancsak fényes ünnepségek keretében jubilálni. Az Iparos Otthon, mint intézmény mindenekben megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. Ugy, amint a nevében hordja célját, a valóságban is második otthona lett minden iparosnak. Saját vendéglőjében szolid szórakozást találnak a tagok, minden szokásos játékkal felüdithetik munkában kifáradt idegzetüket. Olvasótermében helyi-, országos és szaklapokat tartanak, hatezer kötetből álló könyvtára van. Évenkint sorozatos ismeretterjesztő előadásokat rendeznek, melyeknek látogatói ugy az iparosokból, mint a város minden rendű polgárságából kerül ki. Egyes alkalmakkor — többször esztendőnkint – nívós hangversenyeket, szépirodalmi előadásokat rendeznek, de a városban kifejezetten legszebb disztermükben helyet adnak az egyes ipari szakcsoportoknak is, ha azok iparfejlesztési célokra bálakat, teaestélyeket és hasonló természetü mulatságokat rendeznek. A jövő évben tartandó 25 éves jubileumi ünnepély bevezetésképen az Iparos Otthon vezetősége nagz bankettet rendezett az alapitó és örökös elnök tiszteletére, s feltünő módon tüntetett a hála és köszönetben s a szónokok egész sora méltatta azt a heroszi munkát, mellyel Tankóczi Gyula rendörfőkapitány a monumentális épületet felépítette.
A 25 éves jubileumi ünepségek az 1937-ik évben nagy keretekben fognak lefolyni, melyekre a rendezési munkák már megkezdődtek. Amig a mai nehéz idők be nem köszöntöttek, saját zenekara is volt az Iparos Otthonnak és állandó zenetanárt alkalmaztak az ifjuság zenei kiképzése érdekében. Az Iparos Otthon dalárdája félszáznál több működő tagot számlál és nincsen országos vagy kerületi dalosverseny, ahol ez a dalárda az első dijat el ne hozná. Teljesitményei után ma ez a dalárda a művészi csoportba számit.
Az egyesület jelenlegi vezetősége:
Elnök: Kondor Gedeon, alelnökök: Kerekes István, Gyüre Lajos, ügyész: dr. Glatz József, főtitkár: dr. Teveli József, jegyző: Lőrinczy Zsigmond, aljegyző: Buús József, pénztáros: Vadnay Zsigmond, háznagy: Terge László, könyvtáros: Gárdos Ferenc.
A kulturbizottság elnöke:
Figus Albert, borbizottság elnöke: Erdei István, a játékbizottság elnöke: Kiss Sándor és a dalárda elnöke: Szakál Ferenc. A dalárda karnagya: Saja Sándor országos karnagy, Zeneügyek referense: Hoffmann Ferenc országos karnagy, zenetanár.